Tartu Ülikooli Paul Ariste soome-ugri pőlisrahvaste keskus

[avaleht] [üldist] [hőimurahvaste programm] [üliőpilased] [raamatukogu] [üritused] [Vita Studiosi]


A ROKON NÉPEK PROGRAMJA

Állami segélyprogram az uráli (finnugor és szamojéd)őshonos népek nyelvi és kulturális támogatására (1999-2004)


Tartalomjegyzék


0. BEVEZETÉS

0.1 Célok és prioritások

0.2 Az Észtország és a rokon népek közötti korábbi együttműködés

0.3 A Program jogi és szervezeti alapjai

0.4 A Program végrehajtása

0.5 A Finnországgal és Magyarországgal való együttműködés a program végrehajtásában

1. A TÁMOGATANDÓ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK

1.1. MŰVELÖDÉS, TUDOMÁNY, OKTATÁS

1.1.1 Felsőoktatás

1.1.2 Kiegészítő képzés, oktatási programok és önképzés

1.1.3 Az oktatási módszerek és a tankönyvkiadás támogatása

1.1.4 Tudomány


1.2. KULTÚRA

1.2.1 A program céljai

1.2.2 Támogatandó területek

1.3. INFORMÁCIÓCSERE

2. A TÁMOGATÁS ESZKÖZEI

2.1 TARTÓS TÁMOGATÁS

2.1.1 Az uráli őshonos népek hallgatói, magisztránsai és doktoranduszai Észtországban

2.1.2 A Finnugor Őshonos Népek Központja

2.1.3 Az uráli őshonos népek intézményeinek könyvekkel és sajtótermékekkel való ellátása

2.2 A KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA

2.3 EGYSZERI TÁMOGATÁSOK

2.3.1 Hosszú távú ösztöndíjak (1-2 szemeszter)

2.3.2 Rövid távú ösztöndíjak (10-60 nap)

2.3.3 A kiküldetések támogatása


 

 

0. Bevezetés

0.1. Célok és prioritások

Ennek a programnak a kiindulópontja az, hogy az észtek a finnugor népek körébe tartoznak. Az európai kulturális alapokon kívül kultúránk a régi finnugor népi kultúrára épül, melynek sok közös vonása van más uráli népek kultúrájával. Így a rokon népek nélkülözhetetlen kulturális hátteret biztosítanak számunkra. Erre különösen most van szükség, amikor a nyugatról érkező hatások váltak túlnyomóvá. Sajnos az elmúlt hat-hét évtized folyamán rokonaink kultúráját szisztematikusan rombolták, újjászületésük az új és szabadabb, de gazdaságilag kedvezőtlenebb körülmények között külső segítség nélkül nehéz – néhány esetben egyenesen lehetetlen. Ismerve és érezve a rokon népek kultúrájának számunkra és az egész emberiség számára megnyilvánuló értékét, az észt állam kötelességének érzi felajánlani segítségét.

Ez a program időben egybeesik az ENSZ által meghirdetett Őshonos népek évtizede program második felével, és így Észtország hozzájárulása az Őshonos népek évtizede programjának teljesítéséhez.

A program célja az Oroszországi Föderáció és a Lett Köztársaság területén élő uráli (finnugor és szamojéd) népek nyelvi és kulturális támogatása. A program magába foglalja az oroszországi finnugor népek (vótok, izsórok, karjalaiak, vepszék, erzák, moksák, marik, udmurtok, komik és komi-permjákok, hantik, manysik) és szamojédok (nyenyecek, enyecek, nganaszanok, szölkupok) és a Lettországban élő lívek segítését, illetve az oroszországi, norvégiai, svédországi és finnországi lappokkal való együttműködést. A továbbiakban a felsorolt népeket uráli őshonos népeknek nevezzük.

A program legfontosabb célja segíteni:




0.2. Az Észtország és a rokon népek közötti korábbi együttműködés

Az Észtország és a rokon népek közötti együttműködést Észtország újbóli függetlenné válásáig a népek közötti barátság szovjet ideológiája határozta meg. Tartalmas és gyümölcsöző volt a kapcsolat a humán tudományok területén (pl. Paul Ariste akadémikus munkássága a rokon népek humán értelmiségének iskoláztatásában; 1970-ben Tallinnban rendezték meg a III. Nemzetközi Finnugor Kongresszust). Miután 1991-ben Észtország újra függetlenné vált, az észt képviselők elhagyták az össz-szövetségi szovjet szervezeteket (A Szovjetunió Finnugristáinak Bizottságát, A Szovjet Hungarológiai Bizottságot, stb.) és új alapokra kellett helyezni az Oroszországban élő finnugor népekkel fenntartott kapcsolatokat.

Az Észt Köztársaság a rokon népekkel elsősorban az 1991. májusában visszaállított Fenno-Ugria alapítványon keresztül tartja a kapcsolatot. A Fenno-Ugria feladata volt a Finnugor Népek Világkongresszusára (1992. Sziktivkar, 1996. Budapest) küldött delegáció összeállítása, ill. Észtország képviselete a világkongresszus szervezetének, a Finnugor Népek Konzultációs Bizottságának munkájában. A Fenno-Ugria keretein belül működik a Finnugor Népek Információs Központja.

A köztársaság kormánya ugyanakkor bizonyos mértékben foglalkozott az Oroszországban élő rokon népek problémáival is. 1993 május 17-én Hanasaariban Finnország, Észtország és Magyarország kulturális- és oktatásügyi miniszterei tartottak találkozót. Bár a találkozó 5. napirendi pontja a Finnország, Magyarország és Észtország közötti, az oroszországi uráli népeket érintő együttműködés (Suomen, Unkarin ja Viron välinen, Venäjän suomensukuisia kansoja koskeva yhteistyö), és akkor létrehozták a humán és társadalomtudományok kezdeményező csoportját, a közös program végrehajtása több okból kifolyólag megakadt.

Az Észtországon kívülre irányuló és az uráli őshonos népek nyelvi és kulturális támogatását célzó tevékenységen belül a legnagyobb sikereket a fiatalok észtországi felsőoktatási intézményekben (elsősorban a Tartui Egyetemen) való oktatásában sikerült a legnagyobb sikereket elérni. 1992-től kezdve több mint száz fiatal finnugor kisebbségi tanult vagy tanul észt felsőoktatási intézményben.

1989-től kezdve minden októberben megünnepelték Észtországban a Rokon Népek Napjait, amelyen mindig jelentős számban vettek részt az uráli őshonos népek folklóregyüttesei. 1997 nyarán Észtországban rendezték meg a VI. finnugor folklórfesztivált. Sok konferenciát tartottak oroszországi résztvevőkkel (1993. Anyanyelv és más nyelvek és Finnugor kisebbségek a változó világban (Tartu); 1994. Finnugor népek a változó világban (Tallinn); 1995. Paul Ariste és a világ népei (Tartu); 1996. Népdal és népzene mint identitáshordozó és mint a kulturális kapcsolatok tárgya (Laulasmaa), Hidak – a finnugor népek íróinak negyedik kongresszusa (Lohusalu); 1997. Internet a finnugor információs térben (Tallinn), A finnugor népek ifjúsági szervezetének (MAFUN) kongresszusa (Lohusalu); 1994–97 között három finnugor televíziós együttműködési szeminárium és még sok más).


 

0.3. A program jogi és szervezeti alapjai

A rokon népek segélyprogramjának végrehajtása során lehetséges és célszerű a már meglévő művelődési és kulturális együttműködési szerződések támogatása, hiszen ez egyszeűbbé teszi finnugor partnereink és az oroszországi föderációs szervezetek közötti együttműködést. Az Észt Köztársaság Kulturális Minisztériuma együttműködési szerződést kötött az Oroszországi Föderáció Kulturális Minisztériumával (1992. május 28.), a Mari Köztársaság Kulturális minisztériumával (1994. május 26.) és a Komi Köztársaság Kulturális Minisztériumával (1995. június 20.), illetve hasonló ajánlatot tett Mordóviának és Udmurtiának is. Lettországgal (ahol a lív néptöredék él) az ezeknek megfelelő megállapodás a háromoldalú észt–lett–litván kulturális együttműködési szerződés (1994. július 8.) részét képzi.

Az oktatás terén a következő együttműködési szerződések és programok készültek el: az Észt Köztársaság Kulturális és Oktatásügyi Minisztériuma és a Komi Köztársaság Kulturális Minisztériuma, valamint a Komi Köztársaság Oktátásügyi Minisztériuma közötti együttműködési egyezmény a kultura és az oktatás terén (95.06.20.); együttműködési egyezmény az Észt Köztársaság Kulturális és Oktatásügyi Minisztériuma és a Komi Köztársaság Oktátásügyi Minisztériuma között az Észt Köztársaság és a Komi Köztársaság egyetemi hallgatók, magisztránsok és doktorandusok képzéséről a felsőoktatási intezményekben (95.10.19.); az Észt Köztársaság Kulturális és Oktatásügyi Minisztériuma és a Komi Köztársaság Kulturális Minisztériuma, valamint a Komi Köztársaság Oktátásügyi Minisztériuma kulturális és oktatásügyi együttműködés programja 1996.-1997. évekre (95.10.19.); az Észt Köztársaság Kulturális és Oktatásügyi Minisztériuma és a Mari El Kulturális Minisztériuma, valamint a Mari El Oktatásügyi Minisztériuma közötti kulturális és oktatásügyi együttműködési egyezmény (94.05.26.); együttműködési egyezmény az Észt Köztársaság Kulturális és Oktatásügyi Minisztériuma és a Mari El Köztársaság Kormánya között a Mari El Köztársaság egyetemi hallgatóinak, magisztránsainak és doktorandusainak képzéséről az észtországi felsőoktatási intezményekben (94.05.26.); az Észt Köztársaság Kulturális Minisztériuma, az Észt Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma és a Mari El Kulturális Minisztériuma közötti együttműködési program 1996.-1997. évekre (96.07.01.); az Udmurt Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kulturális és Oktatásügyi Minisztériuma közötti egyezmény diákok, magisztránsok és doktorandusok képzéséről (93.09.09.).



0.4. A program végrehajtása

A Rokon Népek Programját anyagilag az állami költségvetés támogatja, a program az 1999. költségvetési évtől indul.

A program végrehajtását a Köztársaság Kormánya részéről a Művelődési Minisztérium felügyelete alatt létrehozandó Rokon Népek Programjának Tanácsa szervezi és ellenőrzi. Ebben képviseltetik magukat az érintett minisztériumok és társadalmi szervezetek. A tanács feladatai közé tartozik:

Minden költségvetési év végén a Rokon Népek Programjának Tanácsa beszámol tevékenységéről a Köztársaság Kormányának.


0.5. A Finnországgal és Magyarországgal való együttműködés a program végrehajtásában

Annak érdekében, hogy a Rokon Népek Programjának végrehajtása során az uráli őshonos népek minél nagyobb segítséget kapjanak, a program keretein belül együtt kell működni és össze kell hangolni a munkát Finnországgal és Magyarországgal is. Finnországban már 1993-ban elfogadták az ”Oroszország uráli népeinek és kultúrájának támogatásának programjá”-t. Magyarország is támogatja az oroszországi rokon népeket, bár erre külön program nincs. Finnország kezdeményezésére 1993 májusában Helsinki-ben háromoldalú találkozót tartottak, ahol Finnország, Észtország és Magyarország kulturális és művelődési miniszterei, ill. szakértők megvitatták a rokon népek háromoldalú támogatásának lehetőségeit. Sajnos ez alkalommal a valódi háromoldalú együttműködés még nem indult meg. Ugyanakkor az ilyen együttműködés iránt való igény máig sem csökkent, és a három állam forrásainak egyesítése lehetővé tenné az emberi és anyagi források jobb kihasználását, ill. a rokon népek hatékonyabb támogatását.

A Rokon Népek Programjának elkészítése után Észtország új háromoldalú találkozót szervez Észtország, Finnország és Magyarország kulturális és művelődési miniszterei, illetve a Fenno-Ugria, a Castrén Társaság és a Reguly Társaság képviselőinek részvételével, hogy előkészítsék az Oroszországban élő rokon népek támogatására irányuló együttműködést. A háromoldalú találkozót előkészítő és a találkozón Észtországot képviselő munkacsoportot a szakértői bizottság tagjaiból kellene létrehozni, hiszen ebben a bizottságban mind a minisztériumok, mind a Fenno-Ugria és a finnugor baráti társaságok képviseltetnek.




1. A TÁMOGATANDÓ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK

1.1.Művelődés, tudomány, oktatás

A művelődés, a tudomány és az oktatás támogatásának célja segíteni:


1.1.1. A felsőoktatás

Folytatni kell az uráli őshonos népek egyetemi és főiskolai hallgatóinak, magisztránsainak és doktoranduszainak oktatását az észt felsőoktatási intézményekben, különböző szakterületeken (a finnugrisztikán túl pl. a számítástechnika és informatika, a jogtudomány, az idegen nyelvek, az újságírás, a szociológia, a politológia területén) a megállapított helyi igények szerint. Ez a program fedezi az Észtország által kiválasztott hallgatók megélhetési költségeit (azaz az ösztöndíjat, az évi kétszeri hazautazás és a kollégiumi elhelyezés költségeit).

Annak érdekében, hogy elkerüljük az anyanemzettől való elszakadást, minden uráli őshonos nép számára az anyanyelv (kötelező tantárgyként való) oktatásának biztosítását kell célul kitűzni, ill. lehetőséget kell nyújtani a saját nemzeti kultúra ápolására az Észtországban való tartózkodás idején is. Másfelől a rokon népek tagjainak Észtországban beilleszkedési problémákkal kell szembenézniük. Ezeknek a megoldására Tartuban (tallinni részleggel) meg kell alakítani a Finnugor Őshonos Népek Központját, mely tudományos funkciókat is betöltene. Ezen kívül lektorokat kell hívni Észtországba az uráli őshonos népek területeiről. A lektorok cseréje hasznos az észt finnugrisztika számára is, hiszen a lektorok munkája nem korlátozódik csak a honfitársainak oktatására. Ugyanakkor a lektor maga is bővíthetné ismereteit.

Az uráli őshonos népekből származó hallgatók számára biztosítani kell, hogy a kulturális intézményeket és rendezvényeket kedvezménnyel látogathassák.

A hallgatók meghívása során ügyelni kell a népek közötti egyensúlyra, előnyben kell részesíteni azon népeket, melyek képviselői a minisztériumok közötti szerződések hiányából kifolyólag korábban Észtországban nem tanulhattak.

Az észt félnek kell biztosítania az olyan szakértők képzését is, akik az uráli hallgatók sajátos igényeit ki tudnák elégíteni. Ez mindenekelőtt a nyelvész szakembereket érinti (Észtországban lehetővé kellene tenni a finnugor nyelvek többségének oktatását), de ugyanakkor a a Tartui Egyetemen mérlegelni kellene akár egy olyan szakértő kiképzését, aki a helyi kisebbségek és az őshonos népek jogaival foglalkozhatna.

Legalább öt oroszországi finnugor és szamojéd tudományos központban biztosítani kellene észt oktatók jelenlétét. Ők a saját szakterületükön tartott előadásokon kívül folyamatosan oktathatnának az észt nyelvet is. Számukra a helyben kapott fizetésen kívül biztosítani kellene legalább az észtországi fizetésük szintjét elérő ösztöndíjat. Ugyanakkor kutatásokat folytathatnánk a helyi források alapján. Az észt oktatók a szakmai előadásokon kívül megismertethetnék a rokon népekkel az észt kultúrát, a mai körülményeket, felvilágosítást adhatnának napi problémáinkról (pl. az észtországi kisebbségvédelemről), illetve szakértőként segíthetnék a Rokon Népek Programjának Tanácsát a további teendők meghatározásában.


1.1.2. Továbbképzés, oktatási programok és önképzés

Támogatni kell a rövid idejű kiegészítő képzést is, különösen azokon a területeken, melyeken az őshonos népek lemaradása nagy (politológia, szociológia, irányítás, gazdaság, újságírás, anyanyelvre épülő idegennyelv-oktatás, reklám, fundraising, számítástechnika, internet, stb.), továbbá a nemzeti tudományok területén. A támogatandó kiegészítő képzések formái lehetőleg sokszínűek legyenek: tanfolyamok, szemináriumok, tudományos műhelyek és eszmecserék, önképzés. Ezeket részben Oroszországban kellene megrendezni. A segítségnyújtáshoz a támogatás több formáját is fel lehet használni a kezdeményezések támogatásától kezdve az egyéni ösztöndíjig. A támogatás az iskoláztatóknak és az önképzőknek is nyújtható.


1.1.3. Az oktatási módszerek és a tankönyvkiadás támogatása

A finn segélyprogrammal összhangban segítséget kell nyújtani az anyanyelvi iskolai oktatás visszaállításához, ill. kialakításához. Ez magában foglalná az anyanyelv, az idegen nyelvek, a történelem és más tantárgyak anyanyelvi oktatási metodikájának kidolgozásának segítését (tanfolyamok, szemináriumok, tanácskozások). Támogatni kell a tanárok továbbképzését, hiszen az uráli népeknél kevés az anyanyelvi tanár. A megfelelő finn programokat kiegészítendő támogatni kell az anyanyelven megjelenő tankönyvek kiadását – az összeállítástól kezdve a nyomtatásig.


1.1.4. Tudomány

A tudományos támogatás esetében a kétoldalú és közvetlen kapcsolatok mellett bizonyos tartalmú programokra kell helyezni a hangsúlyt. Tudományos kapcsolatokat főleg a nemzeti tudományok képviselői ápolnak. Az általuk művelt tudományterületek szorosan összekapcsolódnak a rokon népek nyelvének és kultúrájának megőrzésével és fejlesztésével. A tudomány területén nem csak gazdasági, hanem tartalmi észt segítségre is szükség van.

Az uráli népek megmaradásának tekintetében legszükségesebb a nyelvművelésben nyújtandó segítség (többek között a szakszókincs kidolgozásában). A nemzeti kultúrák fejlődésének szempontjából fontos a humán tudományok területén való együttműködés támogatása. A kultúrával szorosan összefüggnek a hagyományokat kutató tudományok (néprajz, folklór, népzenetudomány, muzeológia, levéltár, bibliográfia). A nemzeti öntudat szempontjából nagyon fontos a nemzeti történelem (beleértve a régészet eredményei alapján kutatott őstörténet) átértékelése. Mégsem kell a tudományos támogatást a nemzeti tudományokra korlátozni. Az uráli őshonos népek számára fontos más tudományos területek fejlesztése is, különösen az olyanoké, mint a szociológia, informatika, filozófia, politológia, jogtudomány, stb., ha azt az adott népből származó szakemberek teszik.

Észtországban a rokon népek bármely szakterületen dolgozó tudósainak lehetőségük nyílik számítástechnikai képzésben részt venni, ill. más újabb műszaki lehetőségekről konzultálni (különösen a humán tudományok területén). Ezt a lehetőséget ki kell használni.

Támogatni kell az uráli őshonos népek

A közös kutatóutak és a tudományos rendezvények Észtországban és Oroszországban is folyhatnak. Fontosabb részt képvisel a konkrét tervek támogatása, azonban az egyéni ösztöndíjakról (önálló munka könyvtárakban vagy levéltárakban, egyéni konzultáció tapasztalt kutatók vezetésével) sem szabad megfeledkezni.


1.2. Kultúra

1.2.1. A program céljai

Mivel a Rokon Népek Programja a főként Oroszországban élő rokon népek támogatására irányul, a program fő céljainak megfogalmazásakor az 1997–98-as észt–orosz kulturális együttműködési programból indulunk ki: ”A felek fejlesztik az együttműködést a finnugor népekkel is, beleértve a nyelv, a kultúra, a történelem, a nemzeti sajátosságok és hagyományok a kultúra gazdagításának, a népek közeledésének és a nemzeti öntudat fejlesztésének fontos tényezőjeként való kölcsönös megismertetését”. Mivel a nyelv és a nemzeti kultúra az uráli őshonos népek esetében a nemzeti identitás megőrzésének központi tényezője, ugyanakkor oroszországi rokonaink identitása erősen veszélyeztetett, céljaink között különösen fontosnak kell tartanunk a saját nyelv és kultúra újraértékelésének elősegítésé, mindenekelőtt a népek önálló, nemzeti értékeken alapuló tevékenységének támogatását. Konkrét célok a kultúra területén:


1.2.2. Támogatandó területek és prioritások

A Rokon Népek Programja által előírt segítség kezdeményezések támogatására és alkalmi támogatásokra (ösztöndíjak és küldetések támogatása) oszlik. Különös figyelmet kell fordítani a legrosszabb helyzetben levő népek kultúrájának támogatására.

A kulturális támogatások többségének eszközei között meg kell különböztetni a konkrét kezdeményezések támogatását és az ösztöndíjakat.

Elsősorban a következő kezdeményezések támogatandók:

Ösztöndíjakkal támogatandók az uráli népek a kultúra és a művészet területén tevékenykedő képviselőinek észtországi részképzései (önképzés, levéltári munka), ill. vendégrendezők, néptánctanárok és más művészeti vezetők az uráli népek között végzett munkái. Ugyanakkor a rokon népek könyvtárai számára szükséges a módszertani segítségnyújtás, a könyvtári dolgozók számára továbbképzést és kölcsönös látogatásokat, szemináriumokat, könyvkiállításokat kell szervezni. A múzeumok együttműködésében elsősorban a közös kutatóutakat és a kiállítások rendezését, a múzeumi dolgozók továbbképzését és kölcsönös látogatásait, a közös szemináriumokat és a módszertani segítségnyújtást kell támogatni.


1.3. Információcsere

Észtországnak egyedülálló lehetősége van arra, hogy közvetítő legyen az oroszországi finnugorok és a világ más őshonos népei között. Ezt a lehetőséget a tudományos intézmények, ill. a civil szervezetek tájékoztatási tevékenységének támogatásával lehet kihasználni. Támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, melyek elősegítik az uráli őshonos népek jobb tájékoztatását a világról, továbbá az uráli népek, illetve a közöttük és a világ más őshonos népei és kisebbségei közötti információcserét.

Támogatni kell a könyvcserét, ezen kívül folyamatosan ajándékkönyveket és sajtókiadványokat kell küldeni az uráli őshonos népek területén található könyvtáraknak, kulturális és tudományos intézményeknek, beleértve az Észtországot bemutató és az észt nyelvű kiadványokat is. Különösen az oroszországi finnugor akadémiai intézetekben nagy az észt nyelvű könyvek hiánya. A kiadványok ajándékozását nem szabad csak az új kiadványokra korlátozni és lehetőség szerint tisztázni kell, hogy mire van szükség.

Az oroszországi finnugorokon keresztül pozitív Észtország-képet kell kialakítani Oroszországban, többek között azáltal, hogy az oroszországi finnugor népeket megismertetjük az észtországi nemzeti kisebbségek valódi körülményeivel. Az uráli őshonos népek szervezeteit és központjait el kell látni a szakirodalmon túl Észtországgal foglalkozó videófilmekkel, közöttük a finnugorokról készült filmekkel, ill. az Észtország függetlenné válásáról, kisebbségeiről, gazdaságáról szóló filmekkel és televíziós programokkal. A különböző ünnepekre és rendezvényekre (rokon népek napjai, az Észt Köztársaság napja, az uráli őshonos népek saját ünnepei) el kell küldeni Észtország képviselőit Oroszországba, amellett a lívekhez és a lappokhoz is.

Támogatni kell az oroszországi és lettországi finnugor sajtót, különös tekintettel a gyermekeknek és fiataloknak szánt kiadványokra, a kisebb népek kiadványaira és azokra, melyeket máshonnan (pl. Finnországból) nem támogatnak.

A program keretein belül össze kell állítani egy, a rokon népeknek szánt, Észtországról szóló átfogó művet, melyet orosz, karjalai, vepsze, erza, moksa, mari, udmurt és komi nyelvre (ill. lehetőség szerint más nyelvekre) le kell fordítani, emellett pedig az uráli őshonos népeket bemutató (könyv)sorozatot ”A finnugor szellemi örökség” címen, orosz, erza, moksa, mari, komi és udmurt (ill. lehetőség szerint más uráli) nyelven, az érintett népek nemzeti öntudatának fejlesztése céljából.


2. A TÁMOGATÁS ESZKÖZEI

A program mellékletében felsorolt hosszú távú tervek végrehajtásáért az azokat irányító szervezetek felelősek. A segítség túlnyomó része kezdeményezéseket támogató és alkalmi (ösztöndíjak és kiküldetések támogatása) segítségként osztják ki. A támogatások elosztásáról a program céljainak megfelelően a Rokon Népek Programjának Tanácsa dönt, mely meghatározza a pályázati adatlapok formáját és benyújtásának rendjét. A tanácsnak joga van vállalkozásokat kezdeményezni, ha a megfelelő területen kérelem nem érkezett, és ha a vállalkozás végrehajtására talál jelentkezőt. A segélyprogram keretein belül támogatást kérhetnek az Észt Köztársaság és más államok jogi és fizikai személyei, állami és nem állami szervezetek egyaránt. Előnyben részesítendők azon kérvények, amelyeket az uráli őshonos népek képviselői vagy szervezetei nyújtanak be, ill. melyekben ezek is részt vesznek.


2.1. Tartós támogatás

2.1.1. Az uráli őshonos népek hallgatói, magisztránsai és doktoranduszai Észtországban

A program keretein belül évente összesen 20 hallgatót, magisztránst és doktoranduszt hívnak észtországi felsőoktatási intézményekbe, a jelentkezők közül az észt fél választja ki. A program anyagi eszközeivel fedezzük megélhetési költségeiket, beleértve az utazási költségeket (évente kétszer haza és vissza) és az ösztöndíjat is. A program anyagi eszközei fedezik a betegbiztosítási költségeket is. A jelentkező hallgatóknak beszélniük kell anyanyelvükön és Észtországba hívásuk előtt otthon el kell végezniük legalább a főiskola első évfolyamát vagy a megfelelő szakterület középfokú oktatási intézményét.

A hallgatók és a magisztránsok meghívásáért a Rokon Népek Programjának Tanácsa felel, a program megszervezéséért pedig a Művelődési Minisztérium, együttműködve a Népjóléti Minisztériummal (a betegbiztosítás megszervezése), a Belügyminisztériummal (mely biztosítja a tartózkodási engedély ingyenes és gyors kiállítását, ill. meghosszabbítását) és a Kulturális Minisztériummal (mely lehetőségeket keres arra, hogy a hallgatók és a magisztránsok a kulturális intézményeket és rendezvényeket kedvez-ménnyel látogathassák).


2.1.2. A Finnugor Őshonos Népek Központja

A Finnugor Őshonos Népek Központját Tartuban hozzák létre (tallinni részleggel). A központ feladata:

Az Őshonos Népek Központjának indulási költségeit (350.000 EEK) és a folyó kiadásokat (300.000 EEK évente) teljes mértékben ezen program forrásai fedezik.


2.1.3. Az uráli őshonos népek intézményeinek könyvekkel és sajtótermékekkel való ellátása

A könyveket és sajtótermékeket általában az uráli népek nevét viselő oroszországi köztársaságok és nemzetiségi körzetek, ill. a Leningrádi terület, a Murmanszki terület, Baskíria (Baskortosztan) és az uráli őshonos népek más területeinek központi könyvtárai és járási könyvtárai, az uralisztikával foglalkozó egyetemek és tudományos kutatóközpontok, továbbá az uráli őshonos népek nemzeti szervezetei számára küldjük el.

Emellett minden köztársaságban legalább egy könyvtár számára legalább egy észt nyelvű napilapot és Észtországban kiadott folyóiratokat rendelünk meg.

A könyvtárak és más intézmények listáját a Fenno-Ugria állítja össze, és ők válogatják ki a könyveket is. A terjesztésért a Tartui Egyetem könyvtára felel.


2.2. A kezdeményezések támogatása

A program keretein belül saját kezdeményezéseik számára egyaránt támogatást kérhetnek észtországi és külföldi, ill. jogi és fizikai személyek, mindenekelőtt az uráli őshonos népek képviselői. Támogatásban részesülnek az uráli őshonos népekkel kapcsolatos tudományos, művelődési, kulturális és tájékoztatójellegű kezdeményezések, ha azok a program céljainak megfelelnek. A kérvénynek tartalmaznia kell a kezdeményezés indoklását és költségvetését. A kezdeményezések támogatását a Rokon Népek Programjának Tanácsa osztja ki.


2.3. Egyszeri támogatások

2.3.1. Hosszú távú ösztöndíjak (1-2 szemeszter)

A hosszú távú ösztöndíjat uráli őshonos népekből származó oktatók kapják abból a célból, hogy saját nemzeti nyelvüket és kultúrájukat oktassák Észtországban, továbbá az észt nyelv lektorai Oroszország finnugor (és szamojéd) felsőoktatási intézményeiben.

Az Észtországba jövő lektor által tanítandó tantárgyak között lennie kell rokon nyelvi kurzusnak is. Az ösztöndíjat olyan felsőoktatási intézmények igényelhetik, melyekben rokon népekből származó hallgatók tanulnak; továbbá támogatásra jogosult a Finnugor Őshonos Népek Központja. Szükség esetén a Rokon Népek Programjának Tanácsa saját kezdeményezésére is nyújthat ösztöndíjat. Az ösztöndíj mértéke havi 5.000 EEK, ezen felül fedezendő az Észtországba utazás és a hazautazás költsége is (minden szemeszter elején és végén), továbbá a munkával járó utazási költségek Észtországon belül, ha az oktató több intézményben is tanít. Évente 2-3 ösztöndíjat adnak ki (két szemeszterig tartó ciklusokkal számolva).

Az észt nyelvi lektorok ösztöndíjának meg kell felelnie az oktató észtországi fizetésének szintjét, továbbá fedeznie kell az utazási költségeket. Az ösztöndíjakat a Rokon Népek Programjának Tanácsa hirdeti meg, és jelentkezhet minden, megfelelő képesítéssel rendelkező oktató, azonban előnyben részesülnek azok, akik a nyelvoktatáson kívül más kurzusok megtartását is vállalják. Az ösztöndíjjal legalább öt finnugor felsőoktatási intézményben biztosítani kell észt lektor jelenlétét.


2.3.2. Rövid távú ösztöndíjak (10-60 nap)

Rövid távú ösztöndíjat kaphatnak az uráli őshonos népekből származó tudósok, alkotók, tanárok, újságírók, ill. a nemzeti szervezetek tevékeny tagjai észtországi oktatási és tudományos intézetekben, levéltárakban, könyvtárakban vagy más intézményekben folyó részképzés, kutatás és önképzés céljából. A kérvényezőnek be kell nyújtania a megalapozott munkatervet, az önéletrajzát és azon intézmények meghívólevelét, ahol a legtöbbet kíván tartózkodni. Az ösztöndíjkérelmet az észtországi meghívó fél is benyújthatja. Az ösztöndíj fedezi az ösztöndíjas utazási költségeit, észtországi megélhetési költségeit és az ösztöndíjas munkájával szorosan összefüggő költségeket. Az ösztöndíj mértékét a Rokon Népek Programjának Tanácsa határozza meg, figyelembe véve a kérvényben benyújtott költségvetést.

Az Észt Köztársaság állampolgárai rövid távú ösztöndíjat az uráli őshonos népek területeinek felsőoktatási intézményeiben, az uráli őshonos népek intézményeiben és szervezeteiben folyó előadások és tanfolyamok megtartására kaphatnak. A kérvényhez csatolni kell az adott intézmény vagy szervezet meghívólevelét. Az ösztöndíj fedezi az utazási költségeket, a megélhetési költségeket és az ösztöndíjas munkájával közvetlenül összefüggő költségeket. Az ösztöndíj mértékét a Rokon Népek Programjának Tanácsa határozza meg, figyelembe véve a kérvényben benyújtott költségvetést.


2.3.3. A kiküldetések támogatása

A kiküldetési támogatásokat a rendezvényszervező javaslata alapján az uráli őshonos népek azon képviselői között osztják ki, akiket résztvevőként hívtak meg az Észtországban megrendezett tudományos, művelődési, kulturális vagy más rendezvényekre, ha a kiküldetés költségeit más forrásokból nem tudják fedezni. A kiküldetési támogatás felhasználható az utazási költségek, a szállásköltség, a részvételi díj vagy a napidíj fedezésére. Az Észt Köztársaság állampolgárai számára kiküldetési támogatás nem fizethető. A kiküldetési támogatásokat a Rokon Népek Programjának Tanácsa osztja ki.


Fordítás: Fejes László


[avaleht] [üldist] [üliőpilased] [raamatukogu] [üritused] [Vita Studiosi]

Tartu Ülikooli Paul Ariste soome-ugri pőlisrahvaste keskus
vőrgusepp